Vajon miért épp az én autómat törték össze egy balesetben? Miért én nyertem a kártyán, és miért veszített az ellenfelem? Hogyan történhetett az a sorsfordító véletlen, aminek köszönhetően megismertem csodálatos feleségemet? Mi volt az a folyamatindító esemény, melynek okán létrejött a Véletlen könyv? Ha alaposan végiggondoljuk az életünket, nem egy, nem kettő, hanem milliónyi olyan véletlen eseményt találunk, melyek elmaradása esetén az életünk teljesen más irányba haladt volna tovább. Számtalan olyan összefüggésre mutathatunk rá egyetlenegy nap alatt, amit legszívesebben a véletlenek tömkelegének számlájára írnánk.

De vajon létezik véletlen?

Olyan összefüggéseket keresek és mutatok ebben a könyvben az olvasónak, melyekből megérthetők a véletlenek miértjei és láthatóvá válik, hogy a véletlen nézőpont kérdése. Rávilágít arra is, hogy a véletlen sokszor csak álvéletlen. Ha együtt gondolkodva haladunk az oldalakon keresztül és nem sajnáljuk a számtalan gondolatkísérletbe fektetett energiát, ígérem, különleges élményekben lesz részünk!

Képesek leszünk arra, hogy valamiről meg tudjuk állapítani, hogy az véletlen vagy sem. Értelmezzük majd a véletlen fogalmát, amit a könyv olvasásának megkezdésekor talán még közhelyekkel definiálnánk. Nem kerülhetjük meg, hogy belépjünk a végtelen világába, dimenziókat és multidimenziókat járjunk be, megcsodáljuk a kvantumokat és érintsük világegyetemünk keletkezését, de az idő gondolata is tartogat jó néhány olyan összefüggést, amivel eddig talán még nem találkoztunk.

A mű felismerési lehetőséget biztosít arra, hogy tetten érjük a véletlent. Kézzel fogható technikát mutat be a nagy bonyolultságú véletlenek gyors ábrázolásához, logikailag és fizikailag is láthatóvá teszi a véletlen megjelenését, egyszerű módszert mutat be egy-egy véletlen halmaz összehasonlítására. Ott, ahol a fizika mélyebb szintjeit érintjük, igyekszem a kapcsolódó fogalmakat vagy folyamatokat a lehető legegyszerűbben bemutatni, hisz célom, hogy a megértéshez ne kelljen alapos fizikai vagy matematikai ismeret, mindössze logikus gondolkodás.

Összességében több mint harminc éve foglalkozom számítógépes programozással. Tizenhárom évesen írtam életem első programját, még 1985-ben a Sinclair-féle ZX81 személyi számítógépre, egy dobókockaprogramot. Az utóbbi tíz évben banki rendszerek programozását és fejlesztését végeztem. A programozásban a véletlent nagyon sok területen felhasználjuk, de ha pontosak akarunk lenni, inkább azt mondanám, hogy sok mesterséges véletlent állítunk elő a számításokhoz. A mesterséges véletlennek köszönhető például, hogy biztonságosan tudunk fizetni bankkártyával, azaz a véletlen folyamatoknak köszönhető, hogy létezik a titkosítás mai formája. A beavatottak pontosan tudják azt, hogy az egész, jelenlegi, számítástechnikára alapozott világunk gazdasága, azaz a világgazdaság a titkosításra épül.  Ha erős a titkosítás, nem férhetnek hozzá a rossz fiúk olyan adatokhoz, amelyekkel kárt okozhatnak nekünk vagy másoknak.

Elgondolkodtató. Hogyan épülhet a világgazdaság biztonsága a véletlen felhasználására?

Gyermekkorom óta érdekelt, vajon a véletlen valójában mi lehet. Ez a megismerési vágy soha nem csillapodott, és az utóbbi tíz évben már kimondottan zavart, hogy ennyire keveset tudok a véletlen valódi keletkezéséről – mégis használom, napi szinten. Sokan mondják: nincsenek véletlenek, de igazából ezt nem gondolják komolyan. Én sem gondoltam komolyan, hogy nincs véletlen, egészen addig, mígnem a Bell-egyenlőtlenség[1] egyik képzeletbeli kísérletét át nem írtam számítógépes programra. A programkódba jóindulatú hiba csúszott, és az eredményt ábrázoló grafika különleges képet mutatott, innentől kezdve nagy tisztelettel közelítettem a véletlenekhez és végre megtaláltam azt a pontot, ahonnan el lehet indulni a kutatóútra.

A könyv igyekszik megértetni a „lent és fent” fogalmát oly módon, miszerint az egyik nem létezhet a másik nélkül, önmagában egyiknek sincs értelme. A felvetett kérdések és válaszok, melyeket ön nyugtázhat vagy tagadhat, segítenek az élet számtalan területének megértésében, mert az igaz megszűnik igaznak lenni, a hamis nem lesz többé hamis. Csak önön múlik, hogy milyen egyezményt fogad el, melyben a hamisat hamisnak ítéli, az igazat pedig igaznak – mert mindez csakis megállapodás kérdése.

A Véletlen könyvben nem azt állítom, hogy önnek nincs igaza. Saját magamnak állítom azt, hogy igazam van, és bemutatom, hogyan jutottam el az én igazságomhoz. Szigorúan fenntartom a jogot arra, miszerint az én igazam nem feltétlenül egyezik meg az ön igazával. Fenntartom a jogot továbbá arra is, hogy a könyvben leírt saját igazságok érvényüket veszthetik a jövőben – vagy éppen mások igazságának a részét fogják képezni.

[1] http://www.termeszetvilaga.hu/X-Aknak/docs/kve2/bellineq.html